2015. július 14., kedd






occupation
bloodstatus
hometown
age
star sign
group
relationships
friend
friend
sibling
sibling
child
child













6:42
> slide to unlock
name here
Oz, my fine man. If I ask for nudes are you gonna hit me over the head? Like what are your rules on that?
No, Nate.
But I'm boooored.
You're gonna have to get over that. Have you done your assignment for potions class yet?













[QUOTE=The Queen of Asgard,Jul 1 2015, 12:41 AM][dohtml]
occupation
bloodstatus
hometown
age
star sign
group
relationships
friend
friend
sibling
sibling
child
child

[/dohtml][/QUOTE]













2015. február 1., vasárnap

Coco Chanel - Filmkritika

Sziasztok! A tegnapi (nem túl pozitív) kritika után, amint láthatjátok, ma egy érdekes, vitatott filmmel jöttem.

Történet: Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája.
Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel.
Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat.
Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában.
Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja.
Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja.
Ez Coco Chanel története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.
 


Igen, ahogy a címből is kiderül, ez egy önéletrajzi film
Mielőtt még elmondanám a tapasztalataimat a filmmel kapcsolatban, el kell hogy mondjam, a Chanelt alakító színésznő Adrey Tautou, a személyes kedvencem. Minden filmjében tartja magát a saját elvont stílusához, de ha kell képes teljesen elrugaszkodni minden sajátos mozdulattól. Mit is mondhatnék ő egy tökéletes választás volt a szerepre ezért pacsi a castingosoknak.
A történet igazából annyira nem izgalmas, hiszen pontosan tudjuk, mi lesz a vége, és aki ismeri Coco Chanel életét, annak semmi újdonság nincs is benne, viszont az egész tökéletesen bemutatja a kort. A nők magasra kötik a hajukat, és szoros fűzőket hordanak. A szegény származásúak nem kapnak az égvilágion semmit, hacsak szeretőnek nem állnak. Éppen ezért a film világa magába szív, és ezt a színvilág szépen mutatja.
A főbb karakterek egészen ki vannak dolgozva, bár néhány tettüket cseppet sem értek.
A kamerakezelés precíz, és nagyon hasonlít a nagy gatsby című film operatőri munkájához.
A zene nekem kifejezetten tetszett, már ami volt, mert a film gyakran játszik a csenddel.
Összességében nekem tetszett, bár nem ajánlanám akárkinek. Ha szereted a divatot, vagy a kort kötelező anyag, de ha egyik sem izgat, valószínűleg nem fog tetszeni. 10/7

2015. január 31., szombat

Step Up Trilógia - Filmkritika

Sziasztok! Most egy hosszabb bejegyzéssel jöttem hozzátok, ugyanis a napokban végig néztem az összes Step up filmet... Huh...

Elöljáróban csak annyit, hogy én hatalmas előítéletekkel fordultam a trilógia iránt, ugyan is valljuk be... nem ezek azok, a filmek, amitől egy ember nem ugrik le a hídról... (vagy pont ezek miatt teszi)
Viszont, szembesülnöm kellett vele, hogy a "modern" táncos embereknek ezek a filmek az oltalmaik, ugyanis valóban, megmutatja, hogy az ő életükben milyen jelentősége is van ennek a dolognak.
Ezek mellett azonban, a filmsorozat számtalan hibával küzd...

 Mielőtt belekezdenék a komolyabb dolgokba, figyelmeztetnék mindenkit, hogy ezzel nem lenézni akarom az ilyen "utcai" táncosokat, vagy hasonló, hanem kimondom azt, ami szerintem az igazság.

*SPOILER VESZÉLY*
Akkor ezután a nyúlfarknyi bevezető után vágjunk is bele, a filmekbe:


Step Up 

Be kell vallanom, a filmek közül, ez volt az, amit utoljára láttam, ezért elég friss az élmény.

Történet: Nehezen kezelhető srác Tyler Gage (Channing Tatum), a táncparkett ördöge. Gyerekkorát nevelőotthonokban töltötte, szinte az utcán nőtt fel. Egy éjjeli balhé után a fiatalkorúak bíróságán köt ki, ahol közmunkára ítélik. Takarítóként kell letölteni a büntetését azon a művészeti egyetemen, ahol barátaival randalíroztak. A fiú itt találkozik Norával. A táncos lány felfigyel Tyler ösztönös, szinte akrobatikus tánctudására. Így, amikor lesérül a táncpartnere, és veszélybe kerül a vizsgaelőadása, Nora elintézi, hogy Tyler kerüljön a helyére. A tánc és Nora segítségével egy új élet lehetősége villan fel Tyler előtt. (Hivatalos)
 
Már a hivatalos leírás is sántít, ugyanis ez az iskola, egy GIMNÁZIUM. 



 (Bocsánat, de nem találtam, csak angol előzetest)

Tekintve, hogy ez egy 2006-os film, szépek a felvételek, és még Channing Tatum is fiatal(abb) volt.
Gondolhatjátok, hogy mennyire meglepődtem, hogy ebben a filmben találkoztam vele...
A történet "nagyon" ötletes, egy Step up filmhez képest, de azért itt is vannak természet feletti dolgok. Például, miért csodálkozik mindenki, hogy az a kis hülye (Skiny), Tyler legjobb barátjának öccse meghal? Teljesen érthető.
Tyler alig táncol. Mármint, a film elején, a fene se tudná megmondani, hogy így mozog, tekintve, hogy csupán a havonta megrendezett bulikon ropja, akkor mégis miért is tud ennyire táncolni? Azonban sokkal-sokkal kevesebb logikai baki van ebben a filmben, mint a többiben.
A történetbe a többihez hasonlóan bele van erőltetve KÉT szerelmi szál is, amik szinte teljesen felesleges, de annyira nem is rosszak.
A Zene, a színvilág teljesen passzol a történethez, de ezeket szinte tönkre is teszi a borzasztó vágás...
Mindezek ellenére, tetszik, hogy nem erőltették a tánc és a lélek, meg a szív közös kapcsolatát, csak úgy megmutatták, hogy ez igen is az élet része, és jó kihasználni, foglalkozni vele. 
Megjegyzem az összes film közül, itt az egyik legjobb a zene.
A színészeknek nem volt túl sok dolguk, igazából a trilógia egyik filmjében sem... A karakterek a két főszereplőn kívül rettentő sablonosak, és túlzóak.
Bár amiben jó akar lenni a film, abban jó is, a koreográfiák nagyon mutatósak, látszik rajta a rengeteg munka.
A film végén viszont (sablonosan) minden elromlott, és veszni látszott, ezért Nora egyedül akart előadni. Már meg is örültem, hogy igen! Végre egy film, ahol egy erős női karakter van, aki egyedül és képes megoldani a problémákat, de természetesen nem így lett. A pasi visszatért és Love, Happy End vég lett... 10/6,5
Mire másra is számíthatnék egy Step up filmtől?

Step Up 2 - The SREETS

Na itt jött a vég. Az egész sorozat elindult egy másik irányba...

Történet: Eleven utcai táncok, amelyben mozgásba lendül a test, felforrósodik a szív és szárnyra kap a képzelet. Új diák érkezik a marylandi művészeti iskolába: a lázadó Andie (Briana Evigan) megpróbál beilleszkedni új közösségébe, miközben arról álmodozik, hogy baltimore-i utcai táncosokkal dolgozhasson. Közben az iskola legnagyobb reménysége, Chase (Robert Hoffman) új kihívások után kutat, ezért létrehoz egy táncegyüttest, mellyel benevez Baltimore legnagyobb, legkeményebb utcai táncversenyére. Chase beveszi a csapatba a tehetséges Andie-t is, akitől ugyan egy világ választja el, a győzelem érdekében mégis kénytelenek megtalálni a közös hangot és mozdulatokat. Andie két világ - elit táncos-társai és az utca szabadsága - között őrlődik, s ahogy egyre forróbbá válik körülötte a levegő, rá kell jönnie arra, hogy építhet hidat a szerelem és lojalitás, a függetlenség és a karrier között... Mert csak így találhatja meg helyét az életben.
 


Ismét kapunk egy rossz helyzetű főszereplőt, aki hihetetlen módon egyedül a táncban találja egyetlen támaszát, viszont ebből a filmből már kiveszett minden sejtelmesség. Egyenesen az arcunkba tolja, hogy a tánc az ő élete, legyen neked is az! Komolyan, értem, hogy az ilyen filmek nem éppen az idősebb korosztályhoz, hanem a tinikhez szólnak, de azért ne nézzen már hülyének...
Mellesleg kapunk egy sötét, szürkés színvilágot, ami még Drámaibbá teszi az egészet.
A rendező elvárja tőlünk, hogy igenis higgyük el, hogy ennek a lánynak borzasztó élete van, és egyedül a tánc menti ki, mellesleg neki nehéz is, mert nem tud választani az utcai tánc, és a művészeti tánc között. Mi?
A gimnáziumában is ugyan azt táncolja, mint kint az utcán... WTF? Miért is kellene választania?
Ó, és még nem is említettem, hogy a táncról kicsúszott minden az utcai táncra... CSAK arra.
Mert érdekes módon, Andie már lenézi azokat, akik mondjuk balettot táncolnak, mert hogy az nem tánc, de ő azért meg van sértődve, hogyha az utcai dolgait nem nyilvánítják művészetnek... Ez egy vicc...
A forgatókönyvet, mintha egy morcos 8 éves írta volna... Az összes karakter ilyen túlzó.
Mellesleg, a legtöbb feleslegesen van benne. Annyi az egész, hogy elmondják, hogy na, ő jól táncol és örökre lefelejtjük... Időhúzás az egész.
Itt is van KÉT beerőltetett jelentéktelen szerelmi szál, of course...
Viszont, a szereplők között végre helyet kapott Adam G. Sevani (Moose). Az egész trilógiából ő az abszolút kedvencem. Egyértelműen ő a legegyedibb táncos, és az egyik legjobb színész. (Mondjuk nincs nagy konkurencia.)
Kétségtelenül ő alakítja a legnagyobbat.
Ezen kívül nincs semmi megemlíthető, a táncok átlagosak, és természetesen egy Happy End befejezést kapunk... 10/5,2

Step Up 3D

Elérkeztünk a személyes kedvencemhez. Nem nagyon tudom elmagyarázni miért is, de ezt élveztem a legjobban.

Történet: Veszélyben az utcai táncosok otthona, a Kalózokat ki akarják lakoltatni a lepukkant New York-i áruházból. Egyetlen esélyük a maradásra, ha a pénzdíjas utcai táncversenyen legyőzik a rivális Szamurájok csapatát. Luke tudja, hogy ehhez különleges táncosra is szüksége van. Sikerül rátalálnia Natalie-re és Moose-ra. Közeleg a verseny napja, amikor kiderül, hogy a Szamurájok ellopták a koreográfiájukat. A szorult helyzetben Moose a régi bandájához fordul segítségért. Vajon képesek lesznek az utolsó pillanatban összehozni egy olyan számot, amellyel diadalt arathatnak?

Ismét egy rossz helyzetű csapat, akik, most már nem csak metaforikusan, egyedül a táncra számíthatnak. Logikai bakik? Hol kezdjem?
A címből is látszik, hogy a filmkészítésekor népszerűsödött meg a 3D technika, és ezt a film jószerivel fel is használja, néhol hülye helyzeteket alkotva evvel.
A jégkása nem repül így fel!!! Most komolyan... nem volt a forgatáson egyetlen sepregető ember, aki  nem bukott meg fizikából, és szólt volna, hogy ilyen nincs? Huh...
Minden sablonos dolog el van lőve ebben a filmben... Újra KÉT szerelmi szál, a minden sz*rrá megy effektus, és természetesen a végén mindenki kibékül, és boldog lesz...
Ezekkel szemben azonban a zenék jóval jobbak, mint az második filmben, és a táncok is fényévekkel megelőzik. Tényleg izgalmas a cselekmény, annak ellenére, hogy semmin sem lehet meglepődni...
Ó, és a főszereplő lányt először teljesen összekevertem az előző film Andiejével. Látszik, hogy még arra sem figyeltek, hogy ugyan fesse már be a haját szőkére, vagy valami. (Még stimmelne is, mert a gonosz testvére szőke.)
Legalább arra rájöttek, hogy felesleges a sok új, értelmetlen karaktert behozni, hiszen a régiekből is válogathatnak, ez a része tetszett.
Ó, és végre Adam (Moose) megkapta a neki járó szerepet. Ennek kifejezetten őrültem, és nagyon jól is csinálta.
Viszont az a hiba itt lépett fel először, hogy egy montázsba egy zenét tettek, és a mozdulatok nem nagyon stimmeltek... Ezt egy szinten meg tudom érteni, de igazán fektethettek volna bele energiát, de ha már itt tartunk... Ebben a filmben volt a legtöbb koreográfia az összes film közül. Rengeteg mozdulatot kellett megtanulni, és újra venni, ami a vágásnál nagyon jól látszik...
Viszont a zenéken kívül, a film már nem csak a kemény rapes utcai táncra koncentrál, hanem egyedi, kifejezetten zenére készült részek is vannak.
Hoztam is nektek egyet, amiben Adam Sevani, és Alyson Storner alakít:



Igen, tehát cseppet nyitottabb lett a felállás, de ez még mindig nem javított, azon, hogy ez a film is ugyan arról szól, mint a többi.
Nem ártott volna szólni a készítőknek, hogy ezzel (igaz jobb minőségben) csak ismétlik magukat.
Ne is számítsatok másra, itt is adott a boldog befejezés... 10/6,6

Step Up 4 - Revolution (Forradalom)

Történet: Emily (Kathryn McCormick) profi táncosi karrierről álmodik, ezért Miamiba költözik. Itt hamarosan beleszeret egy Sean nevű fiúba (Ryan Guzman), aki a Banda nevű tánccsoportot vezeti, amely profin kidolgozott, látványos flash mobokkal hívja fel magára a figyelmet. Amikor egy dúsgazdag üzletember épp a Banda területén tervez szállodákat építeni, és emiatt emberek ezrei veszítenék el az otthonukat, Emily kötelességének érzi, hogy csatlakozzon Seanhoz és a Bandához. Együtt dolgoznak azért, hogy a táncot puszta előadó-művészetből a tiltakozás művészetévé változtassák, és a nagy ügyért még az álmaikat is készek feláldozni.
 

Miért is számítanék másra... Na találjátok ki mi a fő jellemzője Seannak? Hát naná, hogy nem pénzes, és még le is akarják rombolni az otthonát... Ennyire kifogytak az ötletekből? Mellesleg még a csaj is barna hajú.
Mellesleg megint jönnek az új karakterek, akiknek még a nevüket sem tudjuk megjegyezni.
Az egyetlen jó ötlet ebben a filmben, a látványvilág, és a flash mob. Ennyi. Ezeken kívül minden maradt ugyan az. Emberek táncolnak, mert az az életük. Megint kell a pénz, és ismét van (kivételesen csak) EGY szerelmi szál. Itt is minden rosszra fordul a végén, aztán minden hirtelen, a semmiből megjavul.
A zenék ismét visszafejlődtek, a kemény rap remix szintre, viszont a koreográfiák most kizárólag a látványra épülnek. Nincsenek különösebben ritmusos, kreatív megoldások, mégis jól néz ki amit látunk. A 3. filmmel egyetemben, ebben még mindig jó. Talán, esetleg még jobb is az elődjénél.
A film végére természetesen minden megjavul, a fináléban ismét viszontlátjuk a régi bandát, és a szép színvilág, a kreatív operatőri munka mellett egy átlagos Step Up filmet láttunk. 10/5,9

Step up 5 - All in
Elérkeztünk az utolsó filmhez... Igen.

Történet: Camille, Andie, Sean, Moose, és az eddigi Step Up részek profi táncosai mind összegyűlnek, hogy bevegyék a Bűn Városát, a fényűző partyk, a csillogó show-műsorok, az éjszakai nyüzsgés fellegvárát. Ennyire közel még sosem jártak ahhoz, hogy valóra váltsák álmukat, és saját show-val lépjenek fel a vibráló Las Vegasban. Viszont az oda vezető út korántsem olyan egyszerű: szuperlátványos műsorral kell előállniuk, olyan extrém koreográfiákkal, amivel bebizonyíthatják, ők a legjobb táncosok a nevezett versenyzők között, és bizony bárkit leköröznek.


Hát kezdjük is a címmel. Kimondom tisztán: Nincs értelme. A táncosok eddig sem dolgoztak, most komolyan... Nem adtak fel az ég világon semmit.
Édes mindegy, a lényeg, hogy az összes eddigi fontosabb karakter összegyűlik, és táncolnak. Tulajdonképpen ennyi az egész.
Viszont, ennek fényében ez az első film, amiben van némi karakterfejlődés. Látszik, hogy az emberek már nem 17 évesek, és van saját életük, és komolyabbak.
Moose ki is mondja az egész trilogia legnagyobb önkritikáját, amit valószínüleg egy készítő sem vett észre:
- Miért torkollik minden vérre menő táncversenybe?
Hm... Ez egy nagyon jó kérdés, de én már négy filmmel ezelőtt is ezt kérdeztem!
Viszont ő az egyetlen értékelhető karakter az egészben, látszik, hogy ő már csak azért csinálja, mert szereti, és nem azért, hogy egy bugyuta önismereti hiány miatt kétségbeesetten értelmet keressen az életének.
Ez akkor is látszik, amikor csapot, papot otthagyva haza utazik. Ő érti.
Ezen felül még mindig nagyon jól táncol.
Viszont még ő sem tudja megmenteni a filmet... Az egészet eltudom mondani egy mondatban:
Mindenki összegyűlik, hogy a táncból éljen, de átakarják verni őket, viszont őket ez nem érdekli, táncolni akarnak, mert szeretik, ezért meg is lesz a jutalmuk, és nyernek.
Pipa.
A zene átlagos, van jó, és rossz is, de a vágás döcög...
Mellesleg, még nem is említettem a KÉT szerelmi szálat. Mert ugyan hogy is maradhatna el?
A koreográfiák elég jók, pont mint a 3., 4. filmben, de közel sincs ugyanannyi energia belefektetve.
A logikai bakikról pedig csupán annyit, hogy néha zárt termekben csettintésre hangzik fel a zene... nem is kell mást mondanom... 10/6,1


A végére is értünk ennek a sorozatnak, és be kell valljam, hogy nem volt szenvedés, de annyira jó sem. Ez látszik is a pontozásomból.
Összességében ez az öt film mind teljesen ugyanarról szól. Nincs változás. Mindig összejön a barna hajú lány, és a szintén barna hajú lány. Még ez sem változik. Minden esetre, legalább a filmek szereplői bizonyára jól összesodródtak, és jól szórakoztak a forgatások alatt...
Teljesen felesleges egynél többet is megnézni, de ha mégis megteszed, az a 3., vagy a 4. legyen. Bár, ha valaki Channing Tatum fan, úgy is az elsőt fogja megnézni. Vagy, ha Adam Sevani fan vagy, nézd meg mind az ötöt, és utáni húzd le a fenébe... Oké, lehet, hogy később még meg fogom bánni, ezt a pár filmet...
Azonban 100%-ig szennynek sem tudom nevezni ezeket a filmeket, mert a táncosoknak valószínűleg nagyon sokat jelent, mégis... Ha szeretsz táncolni inkább nézd meg a Fekete hattyút! Össze sem lehet hasonlítani ezekkel a filmekkel...

Hát, köszönöm a figyelmet, remélem valakinek segíteni tudtam, vagy lebeszéltem két kínzó órától.





9 hónap letöltendő - Filmkritika

Hát, ezt a filmet arra az időpontra tartogattam, amikor csak lazulni akarok, és kikapcsolni az agyam. Egy kicsit meg is lepett, de azt is láttam, amire számítottam.
Rájöttem, hogy ennek a filmnek, két oldala van. A vicces részek, és a tömör üzenet. Az utóbbi, kevésbé figyelhető meg. Nem is csoda, mert ez a film eredetileg komédia akar lenni, de már az alapfelállása is komoly.
A történet, egy 40 éves, intelligens, bírónőről szól, aki egy ferde éjszaka után teherbe esik. A nem vár magzatot, csak a 6. hónapban veszik észre, ami kizárja az abortuszt. Ezek után, nyomozásba kezd, hogy kiderítse, ki az apa. Hamar ki is deríti, hogy egy gyilkossággal megvádolt bűnöző az.


Ahogy a történetből is láthatjátok, ez egy komolyabb dolog, azonban a mellékszálakon... Tele van idétlen karakterekkel. A film humora elég elvont, ami a halál ábrázolásában mutatkozik meg. Nem mondom, felnevettem párszor, tehát viccesnek mondható. A baj csak az, hogy miután kacagtam, elgondolkoztam, hogy ebben mi is a vicces? Kicsit elszégyelltem magam, hogy egy ember szemének, mixerrel való, elvesztésén szórakoztam...
Aztán, jön a komoly rész, ami néhol, be van építve a történetbe. Egyben nők, és férfiak is érthetik, mert a gyermekvállalásról, és a váratlan gyerekről van szó. Azon belül, az ilyen váratlan terhességekből született gyermekek árvaházba juttatásáról. Ebből is lelehet szűrni, hogy ez nem pont egy tininek való délutáni szórakozás, ettől függetlenül, egyszer, ha leül a család (természetesen fiatal kisgyerek nélkül) jókat lehet nevetni. Persze ehhez kell egy bizonyos nyitottság.
Szóval, nem tudom eldönteni magamban, hogy ez vicces volt, vagy tanulságos.
A színészektől, a rendező - a morbid humor miatt - nem várhatott sokat. Úgy érzem, hogy komolyabb filmekben is megállnák a helyüket. Nem ez a film életük alakítása.
Az egész film bevon a maga furcsa, és szürreális világába. Ezt a bizonyos légkört idézi a színvilág, a néhol felbukkanó gyorsítások, és a zene is.
Egyedül a forgató könyv döcög cseppet, de alig észrevehetően.
Összességében, egy egész jó film, de emberét válogatja. Van akinek tetszik, és van akinek nem. Egyszer meg lehet nézni, és egyszer meg is éri. 10/6

2015. január 29., csütörtök

Az elveszett (Gone) - Filmkritika

Sziasztok! Íme az első kritika, amit még régebben írtam, de nem kifejezetten változott meg azóta a véleményem. Minden esetre jó olvasást! ☺

A tegnapi napon, volt szerencsém megtekinteni, (a magyar fordítása szerint) az Elveszett című filmet.

Az egyetlen ok, ami rávett, hogy megnézzem, az a hangulatom, és Sebastian Stan volt. Nem, nem vagyok nagy rajongója, egy kicsit sem, csupán jó színésznek tartom, ezért ez afféle bizalom számomra. A főszereplőről nem is beszélve, aki Amanda Seyfried. Tőle nem is vártam semmit, mégis kellemesen csalódtam. Na de......
A történet:Az Elveszett (Gone) című thrillerben Jill Parrish (Amanda Seyfried) hazaér az éjszakai műszakból, és felfedezi, hogy testvérét, Mollyt (Emily Wickersham) elrabolták. Jillt egy évvel korábban szintén elrabolták, de ő akkor megmenekült. Most meg van győződve róla, hogy ugyanaz a sorozatgyilkos tért vissza, és ragadta el Mollyt. A rendőrség !őrültnek! tartja a lányt, és nem akarnak segíteni neki. Jill attól fél, hogy Molly meghal, mire lemegy a Nap, ezért belevág egyedül, hogy egy idegborzoló hajtóvadászattal felkutassa a gyilkost, leleplezze a titkait és megmentse a testvérét. 





Igen ez nem egy könnyű téma. A Blogközösség intelligensebb tagjai, jól tudják, hogy az olyan erőszakos témákat boncolgató történetek többsége rossz. Mégpedig azért, mert a 11-12 éves kislányok nem élik át, meg persze nem tudják feldolgozni. Azok az emberek, akikkel ilyen dolog mégis megtörténik, elgyengülnek,betegek lesznek. Ezt vártam a főszereplőtől, Jill-től is, de hatalmasat csalódtam.

Ez a csaj, Liam Neeson női változata. Komolyan mondom, ez a film, az Elrabolva, nőiesebb változata. Jill, egy szuperhős. Végre a filmvásznon, nem egy nyafka hisztis kislány rohangál a húga után, hanem BatJill, aki időközben szerzett fegyvert, és megtanult valamiféle küzdősportot.
Ezt a karakter pedig, Amanda nagyon jól alakította. Rajta bukott, vagy állt a film, és ez egy torony. A többi szereplő felejthető volt, hiszen csak egy-két jelenet erejéig szerepeltek. A rendőrök kellően idióták voltak, csak úgy, mint a pszichiáter.

Külön kiemelendő az operatőri munka, ami szerintem fenomenális. A film színvilága is tökéletesen passzol, szóval szép látvány.

A befejező jelenet egyszerűen meghökkentő, de olyan jól, meghökkentő. Csak tátottam a számat.
Ezenkívül nem tudok más jót a film számlájára írni, akár hogy is, mégiscsak egy nőrablásról szóló Thrillerről van szó, az alap motívumok bőven megvannak.


(Megjegyzem a színésznőnek biztos nem ez lesz a kedvenc filmje, amit csinált, de azért nem is vállalhatatlan.)

Összefoglalva, egyszer érdemes megnézni, és aki egy alap elrablós filmre, és egy nagyon laza főszereplő nőre vágyik, annak ideális. 10/5

Akiket meggyőztem, annak ITT a link, és véleményezzétek lent, hogy szerintetek milyen volt.




Bevezető

Sziasztok!
Hivatalosan is üdvözlünk az Impact of addiction oldalán, ahol sorozatokról és filmekről olvashatsz.
Eddig ketten dolgozunk a blogon, és hamarosan mind írunk egy aprócska bemutatkozást, hogy tudjátok, hogy ki is fog nektek írni.
Mostantól belekezdünk a kíméletlen véleménykinyilvánításba, jó további böngészést.